Hitről és szerelemről írok, s politikáról,
egy bizonyos ritmusban, ám az mindent elárul,
hogy mit mondani minden előtt kellene, azt nem
mondhatom el, túl szent és túl személyes volna, nem
könyvbe való, csak a Mindenben Jelenvalónak
szólna, és nem a jelen lévő könyvolvasónak;
a könyveket azonban számára szaporítja
az, ki azt az egy Könyvet újra és újra írja;
bár a könyvgyártó személyes sikerének áldoz,
minden, amit ír, csak lábjegyzet a Bibliához.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.